A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat – dr. Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján – 2010-ben hozta létre a Magyar Tudományos Akadémia a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A díj célja, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.
A díjat minden évben három fiatal kutatónak ítéli oda az Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága.
A pályázatra olyan öt évnél nem régebbi, folyóiratban közölt, környezetvédelmi témájú pályamunkával lehet jelentkezni, amely jelentős tudományos értéket képvisel.
Kutatónk, Szalai Ádám „A sacrifice for the greater good? On the main drivers of excessive land take and land use change in Hungary” című (Land Use Policy, 2024) cikkéért kapta meg a díjat, melyet Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke adott át a díjazottaknak.
A tanulmány arra az ellentmondásra mutat rá, hogy Magyarországon a városok beépített területei akkor is gyorsan nőnek, amikor a népesség csökken vagy stagnál. A 2006 és 2018 közötti Urban Atlas-adatok, valamint Debrecen részletes vizsgálata alapján a földfoglalás fő hajtóereje nem a természetes városnövekedés, hanem a központi iparosítási és népesedéspolitika: új ipari zónák, lakóterületek és infrastruktúrák foglalják el a mezőgazdasági és természetközeli területeket. A helyi klímastratégiák eddig kevésnek bizonyultak. A szerzők – Csomós György, Szalai Ádám és Farkas Jenő Zsolt – a kompakt várost, a barnamezős fejlesztéseket és a települési döntési jogok visszaerősítését tartják a megoldás kulcsának.
Gratulálunk kutatónknak!
Fotók: Szigeti Tamás / MTA