A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei Területi csoport, a Magyar Regionális Tudományi Társaság Nyugat-dunántúli Tagozat és az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztály által rendezett Smart City rendezvénysorozat legutóbbi előadására 2026. május 28-án került sor az ELTE KRTK RKI NYUTO székhelyén (9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10.).
A Smart City rendezvénysorozat huszonkettedik előadását a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem habilitált egyetemi docense Dr. Kocsis János Balázs tartotta, mely rendhagyó módon nemcsak egy prezentáció és beszélgetés, hanem egyben könyvbemutató is volt. 2025-ben jelent meg Budapesten a Századvég Kiadó gondozásában A perem vonzásában: városkörnyéki benépesülés Budapesten című műve.
Az előadás betekintést nyújtott a könyvben összefoglalt több évtized alatt felhalmozódott ismeretanyagba, ami a városok peremén lezajlott változásokkal foglalkozik. A kötet célja a folyamatok mögött rejlő mozgatórugók feltárása. A szakirodalmi alátámasztások mellett az előadó saját kutatásainak eredményeit is ismertette, ezzel egyfajta szintézistanulmányt létrehozva. A térbeliség társadalomtörténete- és szociológiája nemcsak a tudományos háttérrel rendelkező szakmabeliek számára került bemutatásra, hanem mindazoknak szól, akik puszta kíváncsiságból szeretnék jobban megérteni, hogyan, miért és milyen következményekkel jár egy városkörnyéki átalakulás. Az előadás első részében arra a kérdésre kaptunk választ, hogy miért költöznek az emberek úgy általában? A gazdasági és társadalmi tényezők mellett a pszichológiai és kulturális tényezők is szerepet játszanak, és láthatóan összetett jelenségként jelennek meg a mindennapokban. A motiváció minden esetben más és más, mivel az adott életszakaszhoz, vagyoni háttérhez, a jelenlegi és a várható jövedelmi helyzethez igazodik. Az életciklus jelentősen befolyásolja a döntéseket, hiszen máshol van a preferencia fiatal felnőttként, kisgyerekes szülőként, illetve nyugdíjas korban. Ezenkívül a foglalkozási jelenségek (rendelkezésre álló munkalehetőségek minősége, mennyisége vagy éppen hiánya) is igen meghatározóak lehetnek. A gazdasági és társadalmi tényezők mélyebben benne vannak a köztudatban, mint a pszichológiai és kulturális összetevők. A mai világban a média mindenhol jelen van, és rányomja a bélyegét egy vélt vagy valós ideális kép megalkotására. Ahhoz azonban, hogy valaki jól érzi-e magát ott, ahova éppen költözik, sokkal inkább az egyéni beállítottsága határozza meg. Hallhattunk extra- és introvertált személyiségek jellemzőiről, az agentivitásról, az urbanofília és urbanofóbia fogalmáról és az életpálya-függőségről egyaránt. Érdemes végiggondolni, hogy ki melyik csoportba sorolja magát, és lakóhely-választás előtt figyelembe venni az egyes típusokra jellemző sajátosságokat. Ezt követően a városperem ismertetőjegyei kerültek előtérbe. A függetlenség, önállóság, valamint a tágasság és megfizethetőség hangsúlyosan jelennek meg a perifériára költözés előnyei között. A saját tulajdon/föld utáni vágy („az én házam, az én váram”) sok esetben a fő mozgatórugónak tekinthető.
Az előadás alapvetően Budapest peremterületeinek alakulását mutatta be az 1870-es évektől, de több, Győrre jellemző sajátosság is szóba került. A történeti áttekintés és a különböző korszakok ismertetése után a mai helyzet bemutatásával zárult a prezentáció. A társadalmi átalakulás a lakosság heterogenitását mutatja, magasabb és alacsonyabb státuszúak egyaránt megjelennek a városperemeken, a régi és új lakosok viszonya minden településen más. Új közösségek, új identitások jelennek meg, optimális esetben a régi identitás megtartása, újbóli felfedezése mellett. Az egyre nagyobb népesség mozgása, munkába és egyéb szolgáltatások igénybevétele céljából történő ingázása közlekedési nehézségeket okoz. Jellemzőek a torlódások az autópályákon, vasútvonalakon és buszokon. Az egy irányba történő kb. 30 perces ingázási idő (Marchetti-állandó) szerencsés esetben valósul csak meg. A hálózatos térszerkezet irányába kezdődött meg egyfajta elmozdulás, az autópályák, fő közlekedési tengelyek és csomópontok szerepe tovább erősödik. Több helyen alközpontok alakultak ki.
A társadalmi igények változnak, nehéz megtalálni az egyensúlyt a városvezetésnek. A kiköltöző városlakók a városi életformából adódó szolgáltatásokat szeretnék igénybe venni, a vidékről felköltözők pedig szeretnék folytatni a falusi életmódot. A városlakók viszik magukkal a várost, a vidékiek pedig hozzák magukkal a vidéket. Az eltérő elvárások miatt a beköltöző „gyüttmentek” és a tősgyökeres helyiek között konfliktus alakulhat ki.
A hallgatóság körében a közlekedéssel kapcsolatban merült fel kérdés. A válaszból kiderült, hogy az autó, mint státuszszimbólum jelentősége csökken, és a szabadidő egyre jobban felértékelődik, beleértve a rugalmas munkaidőt és a távmunka lehetőségét is. A ház mérete döntő, a kert nagysága és műveltsége már kevésbé számít, éppen ezért alakulhattak ki a sűrű beépítésű, akár iker- vagy sorházas kialakítások zsebkendőnyi telkekkel, ahol a zöldfelületek egy részét tovább csökkenti a burkolt kocsibeálló, udvar. Érdekes lélektani különbség is megemlítésre került, miszerint Amerikában örülnek, ha még több ember érkezik a városba és/vagy környékére, mert ezzel azt érzik, hogy fejlődik a városuk. Ezzel szemben Magyarországon inkább az a hozzáállás, hogy ne jöjjön senki. Hazánkban a térátformálásra jóval kisebb a tőkeerő. A barnamezős beruházások nehézkesek, az egyidejűség hiánya áll fenn. Angliában és Franciaországban olyan szabályozási környezetet alakítottak ki, ami hosszú távú tervezést tesz lehetővé non-profit szervezeteken keresztül.
Összefoglalva, az előadás bemutatta, hogy milyen sok tényező befolyásolja a városperemre költözést. A Nyugat-Európára és Észak-Amerikára jellemző modellek nem alkalmazhatók Magyarországon. Elmondható, hogy a kereslet megtalálja a kínálatát (pl. zártkertek állandó lakóhellyé válása). Folyamatos az átalakulás, ami 5 éve működött, az már nem biztos, hogy ma is helytálló. A társadalmi igények változnak, a városhatár egyre kevésbé fontos.
Kocsis János Balázs A perem vonzásában: városkörnyéki benépesülés Budapesten című könyve elektronikus és papír alapon megrendelhető az alábbi linken keresztül: https://szazadvegkiado.hu/termek/a-perem-vonzasaban-varoskornyeki-benepesules-budapesten/
Az összefoglalót írta: Farkas Orsolya