  |
RÉGIÓK ÉS VÁROSOK AZ OLASZ MODERNIZÁCIÓBAN
Szerkesztette: Horváth Gyula
Pécs: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, 1993, 384 oldal
ISBN 963 8371 80 3
|
A sorozat első kötete az olasz modernizáció regionális motívumait, az országrészenként különböző fejlődési pályák és fejlesztési stratégiák jellemző jegyeit, az ország regionális szerkezetének átalakulását és az ezt befolyásoló tényezőket vizsgálja. A szerzők ismert torinoi, milánói, velencei, bari és anconai regionális kutatók..
  |
RÉGIÓK FELMELKEDÉSE ÉS HANYATLÁSA: REGIONÁLIS ÁTALAKULÁS A BRIT SZIGETEKEN
Szerkesztette: Horváth Gyula
Pécs : Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, 1997, 440 oldal
ISBN 963 85409 0 7
|
A sorozat második kötete a brit és az ír területi átalakulás történeti folyamatait, a centrumrégiók és a perifériák fejlődésének mozgatórugóit, a regionális politika eszköz- és intézményrendszerének változásait vizsgálja, betekintést nyújt a két unitárius berendezkedésű piacgazdaság regionalizálási törekvéseibe és az Európai Unió regionális politikájának a Brit-szigetek fejlődésére gyakorolt hatásmechanizmusába.
  |
REGIONÁLIS FEJLŐDÉS ÉS POLITIKA AZ ÁTALAKULÓ OROSZORSZÁGBAN
Szerkesztette: Horváth Gyula
Pécs: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja,
2008, 466 oldal
ISBN 978 963 9052 97 0
|
A sorozat harmadik kötete a világ legnagyobb kiterjedésű országának regionális folyamatait elemzi. Oroszország a Szovjetuniótói térben különlegesen egyenlőtlen gazdasági szerkezetet örökölt. A területi fejlődést befolyásoló tőkeakkumuláció és ipartelepítés a kommunista kormányzás évtizedeiben korlátozott számú régiót érintett. A birodalom széthullását követően a legfejlettebb és a legszegényebb régiók közötti különbségek tovább növekedtek. A kötet a régiók között megmutatkozó területi különbségeket és az azokat befolyásoló tényezőket elemzi, vázolja a markáns regionális problémákat és ismerteti a regionális politika elképzeléseit. A szerzők az orosz regionális tudomány jeles képviselői.
 |
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK
A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN
Szerkesztette: Horváth Gyula, Hajdú Zoltán
Pécs: Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja, 2010, 614 oldal
|
Jugoszlávia széthullása a regionális egyenlőtlenségeket új dimenzióba helyezte. A korábbi régiók államosodása területi változásokhoz vezetett. Az új országokon belüli kisebb térségek között megmutatkozó különbségek szemmel láthatóbbá váltak. Komoly gondok mutatkoztak az állami berendezkedés következtében is. Az új államalakulatok szervezésének kezdeti időszakában a területi szempontok értelemszerűen háttérbe szorultak. A régióból állammá alakulás nem tekinthető a szokványos területszervezés gyakorlatának. E tapasztalatokban híján lévő társadalmi gyakorlat következményei érzékelhetőek a Nyugat-Balkán új államai fejlődési pályáinak alakulásán. Az új országok államszervezési prioritásai között szerepel ugyan a területi különbségek mérséklésének az igénye, az új állami identitás megteremtésének a garantálását szolgáló intézmény- és eszközrendszerre összpontosító állami politikák azonban ezt a szempontot kevésbé érvényesítették. Ennek következtében a korábbi tízszeres területi különbségek tovább növekedtek.
Az OECD és az MTA Regionális Kutatások Központjának együttműködésében készült munka összegzi a térség átalakulásának különböző korszakait jellemző sajátosságokat, értékeli a regionális különbségek hatásait, és áttekinti a térség fejlődésének perspektíváit.
A kötetet Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas igazgatója és Hajdú Zoltán, az MTA doktora, az MTA Regionális Kutatások Központjának tudományos tanácsadója szerkesztette.
A kötet megjelenését a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatta.
