A Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei Területi csoport, a Magyar Regionális Tudományi Társaság Nyugat-dunántúli Tagozat és az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztály által rendezett Smart City rendezvénysorozat legutóbbi előadására 2026. április 30-án került sor az ELTE KRTK RKI NYUTO székhelyén (9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10.).
A Smart City rendezvénysorozat huszonegyedik előadását a Terasz Csoport Egyesület három tagja, Kóczán Veronika, Román László és Chappon Máté tartotta, melyben a 2020-ban 6 hét alatt készített Győr – Belváros Vízió Tanulmányt mutatták be. Bár az elkészítés óta 6 év eltelt, a kiadványban szereplő iránymutatás ma is éppúgy aktuális.
A városfejlesztés lassú, konfliktusokkal teli feladat, eredménye nem azonnal, hanem sokszor évekkel, évtizedekkel később mutatkozik meg. A folyamat nehézsége abban rejlik, hogy a szakmai, valamint a döntéshozói nyelv eltér egymástól. A tanulmány megalkotásával egyfajta összekötő szerepre vállalkozott az egyesület, ám a vízió nem épült be a mindennapokba. Fontos megkülönböztetni a vízió, koncepció és stratégia fogalmát. A vízió utat mutat, amin tovább lehet menni, egy olyan jövőképet vázol, amivel a városban élők, városban dolgozók, a várost szeretők egyetértenek, sajátjuknak érzik. 0. lépésnek tekinthető, ami a megvalósítás részleteit, a konkrét projekteket már nem tartalmazza. A design gondolkodás elméletére, 3 szakértői workshopra, közel 1500 statisztikai elemzésben felhasználható kérdőíves válaszadásra és kutatómunkára épül a tanulmány. Az eredmények alapján átfogó célként megfogalmazható, hogy egy élhető és fenntartható város fejlesztése valósuljon meg. Jövőképként Győr, mint az innováció regionális mintavárosa jelenik meg, küldetésként pedig az innovatív szemlélet alkalmazása a városfejlesztés minden területén és szintjén szükséges, hogy a vízió beteljesedhessen. Egy emberközpontú belváros kialakításához elengedhetetlen, hogy az élő, egészséges, innovatív, biztonságos és változó legyen.
A víziótanulmány 4 fókuszterület mentén vizsgálta Győr városát (1. közlekedés: érkezés és útvonalak, 2. víz és vízpartok, 3. zöldterületek, 4. épített környezet). Összesen 8 víziót fogalmaztak meg a készítők, melyből az előadás során példaként a Likócsról Újvárosba kerékpárral!, valamint az Életteli vízpartokat! című elképzeléseket mutatták be. Ezekben megjelenik a zöldfelület növelését szolgáló igény kiszolgálása, a kerékpáros közlekedés hiányosságainak áthidalása, valamint a vízparti használat erősítése. Mindezek megvalósításához nemcsak pontszerű mintaprojektekre van szükség, hanem egymást kiegészítő, összeköttetésben álló fejlesztések felfűzésére.
A szakmailag is alátámasztott elképzelések azonban mit sem érnek, ha a városfejlesztési stratégiák a fiókban porosodnak, és nem a cselekvési tervek kidolgozása követi a dokumentumok elkészítését.
A hozzászólásokban a vízfelület használat rossz irányba történő elmozdulására hívták fel a figyelmet, továbbá hogy a közösségi tervezést Magyarországon még tanulni kell, nem működik olyan jól, mint a nyugat-európai országokban. Felmerült a turizmus kérdése is, mely szintén támogatásra szorul. Győr barokk belvárosában rejlő kincsek jelenleg kihasználatlanok. Szó volt a belváros lehatárolásáról is, mely markáns határvonalakkal rendelkezik és nem biztos, hogy növekednie szükséges.
Összefoglalva: az előadás egy jól felépített víziótanulmányt mutatott be, mely sajnos nem épült be a város életébe, sem szakmai, sem társadalmi szinten. A résztvevők közösen megfogalmazták költői kérdésként, hogy van-e jelenleg Győr városának víziója? A beszélgetésből kiderült, hogy sokan nincsenek tisztában a vízió fogalmával, inkább a konkrét cselekvési tervet vagy a koncepcióalkotást értik alatta.
A „Győr – Belváros Vízió Tanulmány – 2020”, illetve az ahhoz kapcsolódó ötlettérkép elérhető a https://teraszcsoport.hu/kiadvanyok/ linken.
Az összefoglalót készítette:
Dr. Farkas Orsolya, Dr. Uszkai Andrea és Dr. Jóna László